Hogyan válasszunk vonalkód olvasót?

Cikksorozatunk újabb részében a vonalkód olvasók fajtáit, és választási szempontokat vesszük át részletesen. Ezúttal is kerüljük a „szakszavak" használatát, azért, hogy mindenki számára könnyen értelmezhető  legyen az információ. Látszólag nehéznek tűnhet a választás, mert rengeteg gyártó számtalan típusa kapható a piacon, azonban, ha néhány alapfogalmat és kritériumot tisztázunk, máris könnyebben eligazodhatunk ebben a látszólagos kavalkádban.

Mint más eszközök esetében, itt sem az ár alapján kell megközelítenünk a „melyiket vegyem" kérdést. Leszögezhetjük, hogy a nagy választék alapvetően az eltérő igények miatt született. A gyártók bizonyos feladatokra optimalizálják eszközeiket, így tulajdonképpen ebből a szemszögből kiindulva kell megtalálnunk a megfelelő vonalkód olvasót.

Mi is az a vonalkód olvasó?

A klasszikus vonalkód olvasó feladata, hogy a vonalkódban tárolt információt (karakter sort, képet, stb) optikai módszerrel leolvassa, értelmezze, és továbbítsa a háttér rendszer felé további feldolgozás céljából. Maga az olvasó ugyanolyan „input", tehát adatbeviteli eszköznek tekinthető, mint a számítógép billentyűzete, vagy az egér. Az adatbeviteli folyamat során leegyszerűsítve ugyanaz megy végbe, mintha a vonalkódban tárolt karaktersort, információt (sok esetben a kód alatt olvasható)  begépeltük volna a billentyűzeten, természetesen sokkal gyorsabban, hibamentesen és automatizáltan. Az egyes olvasó típusok között ezért a működésbeli különbségek a leolvasás, értelmezés (dekódolás) illetve az adattovábbítás mikéntjében vannak.

Milyen szempontokat kell figyelembe vennünk a vonalkód olvasó kiválasztásánál?

... avagy hogyan válasszunk a feladatra leginkább alkalmas eszközt optimális költségek mellett...

Ha el akarjuk kerülni, hogy belelépjünk egy vonzó ár által kínált csapdába, a választás előtt alaposan gondoljuk át, hogy pontosan milyen feladatokat szeretnénk megoldani az olvasóval.  Ha minden kérdést megválaszoltunk, akkor nagyobb esélyünk van arra, hogy a feladatot tökéletesen ellátó olvasót választunk, felesleges kiadások nélkül. Nem érdemes az igényeinken túlmutató, ezért drágább vonalkód olvasót vásárolni. Ugyanakkor alultervezve a feladatot, egy olyan eszközbe ruházunk be, mely az mellett, hogy nem látja el a feladatát tökéletesen, adott esetben a gyakori meghibásodásával hosszabb távon többletköltségeket fog okozni. Így végül egy olcsóbb eszköz drágábbnak bizonyulhat a mindennapi használat során.

Nézzük, hogy mit kell figyelembe vennünk!

1. Milyen vonalkódokat akarunk olvasni?

A vonalkódokat két nagy csoportba oszthatjuk, az egydimenziós és kétdimenziós  vonalkódok csoportjába. A legelterjedtebb vonalkódok az egydimenziós vonalkódok, ezekkel találkozhatunk a kereskedelemben is többek között. (leggyakoribb fajtái: EAN 13, EAN8, UPC, Code39, Code128, ITF2of5, stb) Ezek közös jellemzője, hogy a kódban található vonalak és vonalközök szélessége határozza meg az adattartalmat. A vonalkód magassága (tehát második dimenziós kiterjedése) csak a könnyebb olvashatóságot szolgálja, nincs információ tartalma.

A kétdimenziós kódoknál az információt a kódrészlet magassága és szélessége együttesen tartalmazza. Ezért nevezzük ezeket 2D kódoknak. Mindennapi életben leginkább az adóbevallás során láthatunk ilyeneket. Az adóbevallásunk tartalma el van tárolva a bevallás jobb felső sarkában található kétdimenziós kódban, így feldolgozáskor egy egyszerű kódolvasással bevihető a tartalom az adóhatóság informatikai rendszerébe. Nincs többé szükség arra, hogy operátorok gépeljék be az adatokat. Több fajtája létezik a 2D kódoknak. (PDF417, codamatrix, stb)

Egyik alapvető kérdés tehát, hogy mely típusú vonalkódokat fogjuk leolvasni, ugyanis eltérő olvasási technológiát igényel a két típus leolvasása.

Egydimenziós kódokat bármely vonalkód olvasó tudja olvasni, azonban a kétdimenziós kódokat csak a speciális 2D olvasók képesek leolvasni.

Az egydimenziós vonalkód olvasók általában CCD olvasók, vagy lézeres elven működő olvasók lehetnek. A CCD olvasókra jellemző, hogy általában kisebb méretű kódokat tudnak leolvasni kisebb távolságból. A kód nem helyezkedhet el túlságosan görbült felületen (pl. egy flakon, vagy cső). Sík felületen azonban tökéletes olvasást tesznek lehetővé, ezért alkalmazásuk inkább az irodai jellegű tevékenységek során általános. (pl receptek olvasása patikákban, irattári azonosítók, stb).

A lézeres vonalkód olvasók lehetővé teszik a nagyobb távolságból történő olvasást, a vonalkódok lehetnek szélesebbek is, sőt a lézer optikai tulajdonságai miatt a felület lehet egyenetlen vagy erősen görbült is (pl egy flakon oldala).

A lézeres vonalkód olvasók kétféle kivitelűek lehetnek:

Egy vonalas lézeres vonalkód olvasók: Az olvasó egy lézer sugárral olvas, mely gyakorlatban azt jelenti, hogy a lézersugárral be kell „céloznunk" a vonalkódot a sikeres olvasás érdekében. Amennyiben nem kell nagy tömegben és gyorsan olvasni a kódokat, ez megfelelő lehet.

Omni-direkcionális (több vonalas) vonalkód olvasók: Mint neve is mutatja, több lézersugárral pásztáznak. A több lézersugarat egy forgó tükör állítja elő. Nagy előnyük az egy vonalas vonalkód olvasókkal szemben, hogy nem irány érzékenyek, azaz nem kell a lézersugarakkal „becélozni a kódot".  Mindegy, hogy milyen pozícióban van a vonalkód, az olvasó képes azt leolvasni. Nagy előnyük még, hogy olvassák a gyűrött, szakadt vagy sérült kódokat is, mert a kódrészekből bizonyos fokig képesek újraépíteni a kódban tárolt információt. Mivel elmaradhat a leolvasandó kód „pozícióba" állítása, gyorsabb olvasást tesznek lehetővé. Leggyakrabban a hipermarketek kasszáinál találkozhatunk omni-direkcionális olvasókkal.

Kétdimenziós vonalkód olvasók lézeres, vagy úgynevezett imager olvasók lehetnek. Az imager olvasók tulajdonképpen egyszerűbb videokamerák, melyek képként olvassák le a vonalkódot, és egy beágyazott szoftver segítségével értelmezik azokat. Az imager olvasók többségével akár fényképet is készíthetünk. Nagy előnyük, hogy kiválóan olvassák a nagyon rossz minőségű, sérült, elmaszatolódott kódokat is, ezért gyakran alkalmazzák őket rossz minőségű egydimenziós kódok olvasására is. A feldolgozás formája miatt egy kevéssel lassabbak a lézeres olvasóknál, azonban gyakorlatban ez ritkán észrevehető.  A technológia összetettsége miatt az imager olvasók általában drágábbak, mint a lézeres vonalkód olvasók.

Jó tanács: A vonalkód olvasók nagyon fontos jellemzője, hogy milyen kontrasztú illetve milyen vonalvastagságú (legkeskenyebb vonal vastagsága) kódokat képesek leolvasni. Ha extrém kis méretű, vagy ellenkezőleg,  extrém nagyméretű vonalkódokat szeretnénk olvasni, mindenképpen teszteljük a kiválasztott olvasót vásárlás előtt! A tesztelésre gyűjtsük össze azokat a szélsőségeket, melyek a gyakorlatban elő fognak fordulni (legkisebb/legnagyobb vonalkód, legmaszatosabb vonalkód, sérült kódok). Ezeken tartsunk szekennelési próbákat több alkalommal, különböző fényviszonyok között. (kültér, beltér). Csak olyan olvasót válasszunk, amely nagy biztonsággal olvassa a szélsőséges kódokat is. Egy vonalkód olvasásán alapuló egyedi azonosítási rendszerben nagyfokú hatékonyságvesztést okoz, ha nem tudjuk biztonsággal olvasni a kódokat. Ez a veszteség többszöröse lesz annak az összegnek, melyet egy jobb minőségű olvasó beszerzésére kellett volna fordítanunk!

2. Milyen távolságból akarunk vonalkódokat olvasni?

A megfelelő vonalkód olvasó kiválasztásánál tisztában kell lennünk azzal, hogy mekkora távolságból kell majd a vonalkódokat leolvasnunk. A normál távolságú vonalkód olvasók leolvasási képessége a kód méretétől függően 30cm és 1 m között van. Normál használatban ez elegendő is, ugyanakkor vannak olyan alkalmazási területek, ahol ez kevésnek bizonyul. Egy magas raktár esetében a kívánatos távolság ennek gyakran a többszöröse lehet. Erre a célra lettek kifejlesztve a nagytávolságú, azaz „long-range" szkennerek. Ezek képesek akár 13 méter távolságból is leolvasni a kódokat. Természetesen ezek drágábbak a normál változatokhoz képest.

3. Hol akarjuk használni a vonalkód olvasót?

A munkavégzés mikéntje szerint két csoportba sorolhatjuk az olvasókat attól függően, hogy kézben tartva, vagy valahová fixen beépítve illetve rögzítve alkalmazzuk őket.  A kézben tartott használatra tervezett vonalkód olvasókat kézi vonalkód olvasóknak nevezzük.  Ezeket olyan helyeken alkalmazzuk, ahol megoldható a kézben tartott olvasó használata, illetve a munkavégzés jellege ezt szükségessé teszi. (pl. komissiózási feladatok, kisebb forgalmú üzletek, stb) Hátrányuk, hogy nem biztosítanak „szabad kezet" a munkavégző személynek, mert egyszerre csak egyik kéz marad szabadon az kódolvasás közben. Az olvasást egy gomb megnyomásával kezdeményezhetjük. (trigger)

A rögzített vonalkód olvasók nem igényelnek emberi beavatkozást, általában állandóan olvasnak, vagy valamilyen külső impulzussal kezdeményezhető az olvasás. (pl. mozgásérzékelő, fotocella, stb) A kereskedelemben a kasszapultokon alkalmazzák (általában omni-direkcionális változat), mert sokkal gyorsabb kasszázást tesz lehetővé, növeli a kassza áteresztőképességét. Ezeket „pult-szkennereknek" nevezzük. Legtöbbször kiegészítő kézi olvasót csatlakoztatnak hozzájuk, hogy a nagy méretű termékeket ne kelljen a pultra feltenni, de léteznek olyan változatok is, melyek kiemelhetőek a tartóból, és ideiglenesen kézi vonalkód olvasóként is használhatóak.

Az iparban és logisztikában pedig a futószalagok mellé telepített olvasókat használjuk. Általában fotocella vagy mozgásérzékelő indítja el az olvasást. Az olvasó emberi beavatkozás nélkül olvassa le és továbbítja a vonalkódokat a szalagon elhaladó termékről vagy csomagról.

4. Milyen környezetben akarjuk használni a vonalkód olvasót?

Az élettartam és használhatóság szempontjából nagyon fontos, hogy a vonalkód olvasó ellenálljon a környezeti hatásoknak és a fizikai igénybevételnek. Megkülönböztetünk ezért normál és ipari kivitelű vonalkód olvasókat.

A normál kivitelű olvasók általában elviselik az 1-1,2 méterről történő leejtést meghibásodás nélkül, üzemelési hőmérséklet tartományuk azonban a normál „szobai" hőmérséklet tartományra korlátozódik. Freccsenő víz és por ellen nem rendelkeznek minősített védettséggel, így irodai és normál kereskedelmi környezetben alkalmasak a használatra. Alkalmazásuk kisebb üzletekben, könyvtárakban, patikákban, irodákban javasolt.

Az ipari kivitelű vonalkód olvasók IP szerinti védettséggel rendelkeznek.  Ezek a tulajdonságok szabványok alapján, egységes rendszerbe foglalva kerültek meghatározásra az IEC 60529 szabványban, és az IP XX számjelölés utal rájuk az eszközök adatlapján. Az IP utáni első szám a mechanikai hatások elleni védelemre utal, még a második szám a folyadékokkal szembeni ellenállást minősíti.  Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a számérték, annál védettebb az eszköz az adott fizikai behatás ellen. Például az IP 54 számjelölés egy vonalkód olvasó specifikációjában azt jelenti, hogy az eszköz por ellen védett (káros mértékű por nem juthat a készülék belsejébe), és a fröccsenő víz ellen minden irányból teljesen védett.)

Az ipari használatra tervezett vonalkód olvasók többségében -20 és 40-50 Celsius fok közötti tartományban használhatóak. 

Léteznek speciális környezetbe tervezett vonalkód olvasók is, mint például robbanás biztos kivitelek, vagy éppen hűtőházi alkalmazásra tervezett eszközök. Például a hűtőházi használatra tervezett vonalkód olvasók fűtött olvasó ablakkal rendelkeznek, hogy megakadályozzák a hideg és meleg helységek között mozgatott olvasók szkenner ablakán a páraképződést.

Jó tanács: Bár az ipari védettséggel rendelkező vonalkód olvasók beszerzése költségesebb, mint a normál kivitelűeké, azonban amennyiben indokolt, mindenképpen ezt válasszuk! A normál kivitelek rövidebb élettartama, a magasabb élettartam költsége, állandó meghibásodások, termelésből való kiesés gyorsan okozhat tetemes veszteségeket, melyek sokkal magasabbak lesznek, mint az ipari kivitelű olvasó többletköltsége a beszerzéskor.  Egyszóval „amit nyerünk a réven, annak a többszörösét veszítjük el a vámon..."

5. Hogyan tudnak eljutni  a vonalkódban tárolt információk a rendeltetési helyükre?

A vonalkód olvasó a kód olvasása és „értelmezése" után digitális jelekké alakítva a háttérrendszer felé továbbítja az adatokat. A továbbítás történhet vezetéken, vagy vezeték nélküli technológiával.

Hogy melyikre van szükségünk, azt az alkalmazás/feladat fogja eldönteni.

A vezetékes vonalkód olvasóknál a csatlakozás módja szerint lehet PS/2 (PC billentyűzet), RS-232 (soros port) USB, vagy speciális csatlakozású. (pl. IBM POS terminálok, ipai PC-k, stb) Ezekhez a csatlakozásokhoz a vonalkód olvasónak különféle jeleket kell előállítania, illetve továbbítania. A csatlakozási felületet nevezzük idegen szóval interfésznek. Léteznek olyan olvasók, melyek csak egyféle interfésszel rendelkeznek, illetve léteznek ún. multi-interfész olvasók is, melyek bármelyik fajta jelet elő tudják állítani, csupán a csatlakozó vezetéket kell kicserélnünk. Mindenképpen ez utóbbit érdemes választani, hiszen ha megváltozik az eszközparkunk, nem kell vonalkód olvasókat is cserélni, elegendő a kábeleket lecserélni és „átprogramozni az olvasókat". Ez nyilvánvalóan kevesebb költséggel jár.

A vezeték nélküli (wireless) olvasók valamely rádiófrekvenciás tartományt használják az adatok továbbítására. Jelenleg a Bluetooth és a különféle (általában 2,4GHz) rádiófrekvenciák elterjedtek. A wireless olvasókkal általában 5-30 méter távolságban szabadon mozoghatunk. A vezeték nélküli olvasók használata olyan esetekben előnyös, ha nagy távolságra kell eltávolodni, akadályozna a vezeték (pl. rakatokat kell körüljárni, épület elé kell kimennünk az olvasóval), vagy sérülésnek tennénk ki a vezetéket (pl. targonca forgalom).

A vezeték nélküli vonalkód olvasók egy részének van memóriája is, így amennyiben kimegyünk a rádió hatósugarából, a leolvasott kódokat (akár több száz darabot) képes megjegyezni, majd visszatérve a lefedett területre átadni a háttérrendszernek. Fontos azonban tudnunk, hogy a vonalkódon kívül más adatot nem tudunk rögzíteni (mennyiség, stb), és a gyűjtött kódok „ömlesztve" lesznek átküldve a háttérrendszernek. Ahhoz, hogy ennél több feladatot is elvégezhessünk, esetleg az adatokat komolyabban struktúráljuk, már billentyűzet és egy kis kijelző is kellene. Ezeket az eszközöket pedig már inkább adatgyűjtőnek nevezzük.

Általában - egy-két Bluetooth típust kivéve - a vezeték nélküli olvasókhoz egy bázisállomás is tartozik, mely fogadja az olvasó által küldött adatokat, és hagyományos vezetékes módon továbbítja a host (háttér rendszer) felé, valamint az olvasó akkumulátorát is tölti. A működési módját leegyszerűsítve leginkább a vezeték nélküli telefonokhoz hasonlóan képzelhetjük el.

Hogyan válasszunk gyártót/szállítót?

A magyar piac sajátossága, hogy sok esetben az ár a legfontosabb döntési szempont. Ez azonban sokszor elhibázott beruházásokhoz vezet, amennyiben nem veszünk figyelembe más, legalább ennyire fontos (ha nem fontosabb) kritériumokat. Sokszor a kedvezőnek látszó ár kevesebb műszaki tartalmat, nem megfelelő hátteret igyekszik leplezni, mely nem ritkán később köszön vissza a problémák sorozatában. Megfelelő support háttér nélkül gondjaink támadhatnak az eszközök illesztésével, az elégtelen szerviz háttér és alkatrész ellátás pedig hosszú kiesést jelent a termelésből meghibásodás esetén. „Névtelen" gyártók termékei esetén sokszor egyáltalán nincs alkatrész ellátás (gyakran maga a gyártó sem azonosítható be), így nem tudjuk a garanciális igényeinket érvényesíteni, vagy az elromlott készülékeket szemétbe dobhatjuk, és újat vásárolhatunk helyette. Ezek igazából nincsenek jó hatással a költségeinkre sem, a kiesésből eredő veszteségeinket nem is említve.  Nézzük át, hogy mit kell „mérleg serpenyőibe tennünk", mielőtt mérlegelünk:

Jótállás/garancia: a jótállás ideje vonalkód olvasók esetében általában 1 évtől akár 5 évig terjedhet, gyártótól függően. Mindenképpen megnyugtató jel egy hosszabb garanciaidő a termék minőségét illetően, azonban nem árt tisztázni vásárlás előtt, hogy mennyi az átfutási ideje egy-egy garanciális javításnak. Külön szolgáltatásként minimális térítés ellenében a gyártó vagy a szállító csereeszközt biztosíthat a javítás idejére. Részesítsük előnyben azt a gyártót, vagy szállítót, amelynél erre lehetőség van, hiszen ha huzamosabb ideig vagyunk kénytelenek nélkülözni az olvasónkat, az mindenképpen veszteségeket okoz nekünk.

Support, szerviz, terméktámogatás: Speciális esetekben a vonalkód olvasónkat illesztenünk kell a fogadó (host) eszközhöz, mely nem mindig egyszerű feladat. Az olvasók fontos tulajdonsága az adatformázási képesség (pl a vonalkód előtt vagy után speciális karakterek küldése) mely alapvetően a vonalkód olvasó beépített működtető szoftverének (firmware) képességén múlik. Egy nevesebb gyártó mindig hangsúlyt helyez a terméktámogatásra, ezért folyamatosan fejleszti és elérhetővé teszi a legújabb firmware verziókat. Például ha egy új vonalkód típus vagy szabvány jelenik meg, akkor egy egyszerű firmware cserével képes lesz az vonalkód olvasó olvasni azt. Azon gyártók termékei esetében, ahol a terméktámogatás nem biztosított, értelemszerűen használhatatlanná válhat az olvasó ilyen esetekben.

A megfelelő szállító kiválasztásának alap kérdése, hogy az adott szállító rendelkezik-e megfelelő szakemberekkel az eszköz szervizeléséhez és a felmerülő technikai kérdések megválaszolásához? Ezen háttér biztosítása a szállító részéről költségeket jelent, melyet „beleépít" a forgalmazott termékek árába, azonban sokat profitálhatunk egy ilyen szállítóval kötött üzleten. Egy internetes boltban vagy nem szakcégnél vásárolt vonalkód olvasóhoz - bár esetleg az alacsonyabb ár vásárlásra csábíthat - soha nem számíthatunk efféle segítségre. Ha végül nem sikerül beüzemelnünk az eszközt megfelelően, akkor vagy nem tudjuk azt rendeltetésszerűen használni (így végső soron kidobott pénz lesz, amit kifizettünk érte), vagy végül mégis egy szakcéghez fordulunk tanácsért, aki megfelelő díjazás ellenében támogatást nyújt. Biztosak lehetünk azonban benne, hogy ebben az esetben a kifizetett vételár és a segítségnyújtásért kifizetett szolgáltatási díj magasabb lesz, mintha eleve az adott szakcégnél vásároltunk volna.

Tesztelési lehetőség: korábban szó volt róla, hogy egyes speciális feladatok esetében mindenképpen tanácsos tesztelni az olvasót az adott környezetben. Részesítsük előnyben azt a szállítót, amely megfelelő eszközparkkal rendelkezik, és biztosít teszt készüléket. Egy megalapozott választással rengeteg felesleges kiadástól menekülhetünk meg.

Számunkra fontos az Ön véleménye! Kérjük mondja el, hogy tetszett-e a fenti cikk! Az olvasóktól kapott visszajelzések segítenek nekünk abban, hogy a számukra legmegfelelőbb formában "tálalhassuk" számukra azt a tudásanyagot, mely segíti a mindennapi munkájukat. Köszönjük, hogy megosztja velünk véleményét, javaslatait! javasolhat új témaköröket is, melyről szívesen olvasna a jövőben.

Üzenetküldés